Felszámolás, végelszámolás
és gazdasági mediáció egy kézben
Kapcsolat
Felszámolás
A felszámolás/ kényszertörlés nem feltétlenül a lehetőségek vége, de csak akkor nem, ha időben és megfelelően kerül kezelésre.
Erre van szükségem
VÉGELSZÁMOLÁS
2006-óta segítem a cégek tagjait és ügyvezetőit abban, hogy társaságuk megszüntetése ne egzisztenciális krízissé váljon, az tervezett és kontrollált folyamat legyen.
Erre van szükségem
GAZDASÁGI MEDIÁCIÓ
A gazdasági mediáció a peres eljárás hatékony alternatívája. Olcsóbb, gyorsabb, és ami a legfontosabb: Ön
tartja kézben a döntést — nem egy bíró.
Erre van szükségemtartja kézben a döntést — nem egy bíró.
Megoldások vállalkozásoknak
a lezárástól az újrakezdésig
Felszámolás/ Kényszertörlés
A felszámolás/kényszertörlési eljárás sok vállalkozás számára váratlanul indul, és gyakran alábecsült jelentőségű. Bár elsőre adminisztratív intézkedésnek tűnhet, valójában komoly jogi és gazdasági következményekkel járhat a cég és annak vezetője számára egyaránt.
20 éves szakmai tapasztalataink azt igazolják, hogy a cégek vezetőinek többsége nincsen tisztában ennek lehetséges következményeivel, mi az, amit megtehetnek, mi az, amit nem tehetnek a felszámolási/kényszertörlési eljárás megkezdését követően annak befejezéséig.
A felszámolás hatósági/partneri (pénz követel)/saját elhatározás esetén kérelemre induló eljárás, amelyre minden esetben valamely pénzkövetelés okán kerül sor.
A kényszertörlési eljárást cégbíróság hivatali kérelemre rendel el, jellemzően akkor, ha a vállalkozás nem tesz eleget alapvető kötelezettségeinek, például nem nyújt be beszámolót, nem biztosítja a székhely működését, vagy más jogszabályi előírásokat sért.
A felszámolás/kényszertörlés egyik legnagyobb veszélye, hogy a cégvezetők gyakran későn reagálnak. Pedig a folyamat bizonyos szakaszában még van lehetőség fizetési megállapodásra, a hiányosságok rendezésére, a könyvelés pótlására és a jogszerű működés helyreállítására.
Amennyiben azonban ezek a lépések elmaradnak, a cég törlésre kerül, és ezzel együtt további következmények is felmerülhetnek: a vezető tisztségviselő eltiltása, hatósági vizsgálatok megindulása, illetve egyes esetekben a személyes felelősség (polgári, büntetőjogi) vizsgálata is.
Külön kockázatot jelent, hogy a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át, amely már lényegesen súlyosabb jogi következményekkel jár.
A megfelelő kezelés kulcsa az időben történő beavatkozás. Minél hamarabb történik meg a fizetési megállapodás, a könyvelés és az adminisztráció rendezése, annál nagyobb az esély arra, hogy a folyamat kedvezőbb kimenetellel záruljon.
A kényszertörlési eljárást a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról és a cégeljárásról szabályozza, különösen a Ctv. 116–118. § rendelkezései. Az eljárást a cégbíróság hivatalból indítja el, jellemzően akkor, ha a vállalkozás nem tesz eleget alapvető kötelezettségeinek, például nem nyújt be beszámolót, nem biztosítja a székhely működését, vagy más jogszabályi előírásokat sért.
A kényszertörlési eljárást cégbíróság hivatali kérelemre rendel el, jellemzően akkor, ha a vállalkozás nem tesz eleget alapvető kötelezettségeinek, például nem nyújt be beszámolót, nem biztosítja a székhely működését, vagy más jogszabályi előírásokat sért.
A felszámolás/kényszertörlés egyik legnagyobb veszélye, hogy a cégvezetők gyakran későn reagálnak. Pedig a folyamat bizonyos szakaszában még van lehetőség fizetési megállapodásra, a hiányosságok rendezésére, a könyvelés pótlására és a jogszerű működés helyreállítására.
Amennyiben azonban ezek a lépések elmaradnak, a cég törlésre kerül, és ezzel együtt további következmények is felmerülhetnek: a vezető tisztségviselő eltiltása, hatósági vizsgálatok megindulása, illetve egyes esetekben a személyes felelősség (polgári, büntetőjogi) vizsgálata is.
Külön kockázatot jelent, hogy a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át, amely már lényegesen súlyosabb jogi következményekkel jár.
A megfelelő kezelés kulcsa az időben történő beavatkozás. Minél hamarabb történik meg a fizetési megállapodás, a könyvelés és az adminisztráció rendezése, annál nagyobb az esély arra, hogy a folyamat kedvezőbb kimenetellel záruljon.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a folyamatot szakmai kontroll alatt tartsa, mert ezzel megelőzhetőek az alábbi kritikus pontok bekövetkezése:
Mi ebben a helyzetben is teljes körű támogatást nyújtunk. Áttekintjük a cég aktuális állapotát, feltárjuk a hiányosságokat, és gondoskodunk azok pótlásáról. Emellett vállaljuk a hatóságokkal történő kapcsolattartást, így a folyamat szakmailag kontrollált módon haladhat előre.
Célunk, hogy ügyfeleink számára a lehető legkedvezőbb megoldást biztosítsuk, miközben minimalizáljuk a jogi és pénzügyi kockázatokat, veszteségeket.
A kényszertörlés nem feltétlenül jelenti a lehetőségek végét – de csak akkor, ha időben és megfelelő módon kerül kezelésre.
KapcsolatfelvételCélunk, hogy ügyfeleink számára a lehető legkedvezőbb megoldást biztosítsuk, miközben minimalizáljuk a jogi és pénzügyi kockázatokat, veszteségeket.
A kényszertörlés nem feltétlenül jelenti a lehetőségek végét – de csak akkor, ha időben és megfelelő módon kerül kezelésre.
Tájékoztató összefoglalás a felszámolási eljárás esetén a vezető tisztségviselő kötelezettsége és egyéb vele szemben érvényesíthető vagyonfelelősséget és bírságot megállapító- valamint büntető eljárásokról
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31.§ (1) szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:
a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
b) a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a fennálló szerződéseiről, a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,
c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóságnak a vállalkozás telephelyein lévő hulladékokról, az ezek kezelésével kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozatokról, illetve folyamatban lévő ellenőrzésekről;
d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,
e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni,
f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni,
g) a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni,
h) a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő három munkanapon belül értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni,
i) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott céltartalékképzési kötelezettség teljesítéséről a felszámolót tájékoztatni,
j) a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani.
(3) A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.
a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
b) a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a fennálló szerződéseiről, a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,
c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóságnak a vállalkozás telephelyein lévő hulladékokról, az ezek kezelésével kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozatokról, illetve folyamatban lévő ellenőrzésekről;
d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,
e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni,
f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni,
g) a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni,
h) a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő három munkanapon belül értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni,
i) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott céltartalékképzési kötelezettség teljesítéséről a felszámolót tájékoztatni,
j) a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani.
(3) A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.
Cstv. 34. § (1)-(2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása a Cstv. 63/A. § szakasz szerint:
Cstv. 63/A. § - alapján amennyiben az adósnak – a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint) – a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.
A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása a Cstv. 63/A. § szakasz szerint:
Cstv. 63/A. § - alapján amennyiben az adósnak – a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint) – a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.
A. polgári jogi
Amennyiben vezető tisztségviselő a Cstv. 31. §-ban előírt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, akkor a felszámoló a Cstv. 33. §-ban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni.
Cstv. 33. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy – ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt.
Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerint a hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
Cstv. 33/A. § (5) bekezdés azt is kimondja, hogy amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
Cstv. 63/B. §. (6) bekezdése rendelkezik a felszámolás egyszerűsített módon történő befejezéséről, amely esetben a bíróság végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a) hivatalból az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő felszámolói díj állam javára történő megtérítésére, a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére a felszámolási eljárásban meg nem térült illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére, valamint a felszámoló kérelmére a felszámolót – az egyszerűsített felszámolási eljárásban megillető – 500 000 forint és a felszámolónak az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetett összeg különbözetének a felszámoló részére történő megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.
B. Büntetőjogi
A Cstv. 33.§ (4) bekezdés szerint: „A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni;
Amennyiben a cég vagyonát saját maga javára fordítja a vezető tisztségviselő, tulajdonos, akkor a Btk. 372. § (1) bekezdése szerinti csalást követ el, azaz a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik;
Aki a cég vagyonának kezelése során, mint kezelő (vezető tisztségviselő) kötelezettségének megszegésével nem tesz eleget és ezzel kárt okoz, hűtlen kezelést követ el (Bt. 376. § (1);
A Btk. 397. § alapján a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása büntettet követ el;
Amennyiben a vezető tisztségviselő a Cstv. 31. §-ban írt kötelezettségeinek nem tesz eleget, elköveti a Btk. 403. § (1) bekezdés szerinti a számvitel rendjének megsértése bűntettet;
Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja csődbűncselekményt bűntettet követ el (Btk. 404. § (1) bek.);
Btk. 404. § (2) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen;
A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja;
A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető,
b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy
c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása bűncselekményt követ el.
Amennyiben vezető tisztségviselő a Cstv. 31. §-ban előírt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, akkor a felszámoló a Cstv. 33. §-ban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni.
Cstv. 33. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy – ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt.
Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerint a hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
Cstv. 33/A. § (5) bekezdés azt is kimondja, hogy amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
Cstv. 63/B. §. (6) bekezdése rendelkezik a felszámolás egyszerűsített módon történő befejezéséről, amely esetben a bíróság végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a) hivatalból az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő felszámolói díj állam javára történő megtérítésére, a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére a felszámolási eljárásban meg nem térült illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére, valamint a felszámoló kérelmére a felszámolót – az egyszerűsített felszámolási eljárásban megillető – 500 000 forint és a felszámolónak az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetett összeg különbözetének a felszámoló részére történő megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.
B. Büntetőjogi
A Cstv. 33.§ (4) bekezdés szerint: „A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni;
Amennyiben a cég vagyonát saját maga javára fordítja a vezető tisztségviselő, tulajdonos, akkor a Btk. 372. § (1) bekezdése szerinti csalást követ el, azaz a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik;
Aki a cég vagyonának kezelése során, mint kezelő (vezető tisztségviselő) kötelezettségének megszegésével nem tesz eleget és ezzel kárt okoz, hűtlen kezelést követ el (Bt. 376. § (1);
A Btk. 397. § alapján a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása büntettet követ el;
Amennyiben a vezető tisztségviselő a Cstv. 31. §-ban írt kötelezettségeinek nem tesz eleget, elköveti a Btk. 403. § (1) bekezdés szerinti a számvitel rendjének megsértése bűntettet;
Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja csődbűncselekményt bűntettet követ el (Btk. 404. § (1) bek.);
Btk. 404. § (2) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen;
A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja;
A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető,
b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy
c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása bűncselekményt követ el.
az 5 leggyakoribb hiba, amit cégvezetők elkövetnek
Hogyan kerülhető el a személyes felelősség és az eltiltás?
1. Nem veszik át az értesítőt vagy reagálnak időben a cégbíróság felhívásaira
Minden elmulasztott határidő szűkíti a lehetőségek mozgásterét.
2. Rendezetlen vagy hiányos könyvelés marad
Ez az egyik legkritikusabb pont – a NAV vizsgálat.
3. Nem keresnek szakmai segítséget, mert azt hiszik, "nem akkora ügy"
A kényszertörlés sokkal súlyosabb következményekhez vezethet, mint azt sokan gondolják.100.000-900.000,-Ft pénzbírság, vezető tisztségviselői eltiltás, polgári jogi mögöttes felelősségi per.
4. Nem ismerik a felszámolásba fordulás kockázatát
Ha az eljárás felszámolássá alakul, a következmények megsokszorozódnak.
5. Nem gondoskodnak irataik megfelelő kezeléséről
A dokumentumok elvesztése vagy hiánya külön kockázatot jelent.
KapcsolatfelvételMinden elmulasztott határidő szűkíti a lehetőségek mozgásterét.
2. Rendezetlen vagy hiányos könyvelés marad
Ez az egyik legkritikusabb pont – a NAV vizsgálat.
3. Nem keresnek szakmai segítséget, mert azt hiszik, "nem akkora ügy"
A kényszertörlés sokkal súlyosabb következményekhez vezethet, mint azt sokan gondolják.100.000-900.000,-Ft pénzbírság, vezető tisztségviselői eltiltás, polgári jogi mögöttes felelősségi per.
4. Nem ismerik a felszámolásba fordulás kockázatát
Ha az eljárás felszámolássá alakul, a következmények megsokszorozódnak.
5. Nem gondoskodnak irataik megfelelő kezeléséről
A dokumentumok elvesztése vagy hiánya külön kockázatot jelent.
Jogi megoldások vállalkozások
számára konfliktusok és megszűnési eljárások esetén
VÉGELSZÁMOLÁS
2006-óta segítem a cégek tagjait és ügyvezetőit abban, hogy
társaságuk megszüntetése ne egzisztenciális krízissé váljon, az tervezett és kontrollált folyamat legyen.
Egy cég megszüntetése nem egyszerű papírmunka, hanem komoly egzisztenciális kockázatkezelés. Ahol egy laikust a hatóságok könnyen nyomás alá helyeznek, ott én jogi diplomával, egyenrangú félként lépek fel.
Ismerem a hivatalok belső logikáját és minden bevetett fogásukat. Engem nem lehet félrevezetni vagy hatósági túlerőből lenyomni, a jogi határokat sziklaszilárdan érvényesítem az Ön védelmében.
TELJES KÖRŰ HATÓSÁGI KÉPVISELET ÉS NAV-KOCKÁZATKEZELÉS
Gondoskodom a cég képviseletéről a NAV, a Cégbíróság, a felszámoló és a végrehajtó előtt, Ön helyett személyesen én állok a tűzvonalban. A cégmegszüntetés elkerülhetetlen velejárója az adóvizsgálat, ahol kezelem az adóhiány és adóbírság megállapításokat, figyelek arra, hogy az adóhatóság ne kerüljön olyan pozícióba, amellyel a tag felelősségét felvethetné.
TELJES KÖRŰ HATÓSÁGI KÉPVISELET ÉS NAV-KOCKÁZATKEZELÉS
Gondoskodom a cég képviseletéről a NAV, a Cégbíróság, a felszámoló és a végrehajtó előtt, Ön helyett személyesen én állok a tűzvonalban. A cégmegszüntetés elkerülhetetlen velejárója az adóvizsgálat, ahol kezelem az adóhiány és adóbírság megállapításokat, figyelek arra, hogy az adóhatóság ne kerüljön olyan pozícióba, amellyel a tag felelősségét felvethetné.
Hogyan dolgozom?
1. STRATÉGIAI DIAGNÓZIS:
már az első konzultáción tisztázzuk a négy út (végelszámolás, kényszertörlés, csődeljárás, felszámolás) közötti sorsdöntő különbségeket, előnyöket és kockázatokat.
2. TUDATOS DÖNTÉS:
kiválasztjuk a cég helyzetéhez leginkább illő, jogilag legbiztonságosabb megoldást.
3. TELJES ÁTVÁLLALÁS:
a megbízási szerződés megkötése után a teljes folyamatot kézbe veszem a társaság végleges törléséig. Önnek az eljárás alatt - a legtöbb esetben - senkivel sem kell találkoznia.
Adótartozással megszüntetni egy vállalkozást önmagában nem törvénytelen, de a cégeladás azonnal a „tartozások előli menekülés” gyanúját kelti.
A társaság cégneve és székhelye változatlan marad, mi nem menekülünk. Ön tehát nem eladja a társaságát, hanem a cég megszüntetésével összefüggő jogszabályi megfelelés biztosítását, a vagyoni viszonyok lezárásával kapcsolatos feladatokat delegálja szakértő kezébe, ennek következtében nem keletkezik negatív sajtóvisszhang, vagy egyéb megbélyegzés.
A társaság cégneve és székhelye változatlan marad, mi nem menekülünk. Ön tehát nem eladja a társaságát, hanem a cég megszüntetésével összefüggő jogszabályi megfelelés biztosítását, a vagyoni viszonyok lezárásával kapcsolatos feladatokat delegálja szakértő kezébe, ennek következtében nem keletkezik negatív sajtóvisszhang, vagy egyéb megbélyegzés.
Ha cége elérte életciklusa végét, ne várja meg, amíg a hatóságok kopogtatnak...
CÉGMEGSZÜNTETÉSI SZOLGÁLTATÁSCSOMAG TARTALMA0% teendő, 100% biztonság az első lépéstől a 10. év végéig.
TELJES KÖRŰ HATÓSÁGI KÉPVISELET ÉS NAV-KOCKÁZATKEZELÉS
Gondoskodom a cég képviseletéről a NAV, a Cégbíróság, a felszámoló és a végrehajtó előtt, Ön helyett személyesen én állok a tűzvonalban.
A cégmegszüntetés elkerülhetetlen velejárója az adóvizsgálat, ahol kezelem az adóhiány és adóbírság megállapításokat, figyelek arra, hogy az
adóhatóság ne kerüljön olyan pozícióba, amellyel a tag felelősségét felvethetné.
Ha cégének adótartozása van, azt nem csak készpénzzel lehet megfizetni.
Az adósságrendezésnek más útja, ha olyan piaci értékkel rendelkező forgalomképes vagyonelemekkel történik az adótartozás kiegyenlítése. Ilyenek lehetnek például egy logó védjegy, egy tokenizált szellemi tulajdon, egy követelés és egyéb dolog.
Az adósságrendezésnek más útja, ha olyan piaci értékkel rendelkező forgalomképes vagyonelemekkel történik az adótartozás kiegyenlítése. Ilyenek lehetnek például egy logó védjegy, egy tokenizált szellemi tulajdon, egy követelés és egyéb dolog.
AKTÍV ADÓSSÁGRENDEZÉS
VEZETŐI FELELŐSSÉGVÉDELEM
A nem hatékonyan felügyelt cégmegszüntetés személyes vagyonvesztéssel, végrehajtással vagy akár büntetőeljárással is járhat.
Időszerű, szakszerű nyilatkozatokkal minimalizálom a tagok mögöttes anyagi felelősségét, így megóvom őket a hatóságok által okozott súlyos, nem csak anyagi természet joghátrányoktól.
A törvény által előírt - jellemzően 8-10 év, egyes esetekben akár 50 év - iratmegőrzési kötelezettség jelentős, sokszor rejtett költségekkel jár (raktározás, rendszerezés, selejtezés, digitalizálás).
Van lehetősége külön általunk üzemeltetett irattárban őriztetni, vagy digitalizáltatni dokumentumait, melyek esetleges hatósági megkeresés esetében rendelkezésre állnak.
Van lehetősége külön általunk üzemeltetett irattárban őriztetni, vagy digitalizáltatni dokumentumait, melyek esetleges hatósági megkeresés esetében rendelkezésre állnak.
FELSZABADULÁSAZ IRATMEGŐRZÉSI CSAPDA ALÓL
VAGYONI VISZONYOK RENDEZÉSE
ÉS HITELEZŐI MENEDZSMENT
A cég tartozásainak rendezése kőkemény tárgyalássorozat.
Átvállalom a teljes ezzel járó kommunikációt a hitelezőkkel, nincs több feszült telefonhívás vagy kellemetlen konfrontáció.
Ön mögött egy felkészült, gyakorlati ismeretekkel rendelkező jogász szakember áll, aki azonnal jogszerű mederbe tereli az ügyet.
Ne kapkodjon –
de ne is várjon. A legjobb döntés az időben megtett lépés!
Az 5 legfontosabb tudnivaló felszámoláskor
1. A felszámoló megjelenésekor már minden döntés számít
Amit Ön az első hetekben tesz vagy nem tesz, az alapvetően meghatározza az eljárás egészét.
2. Kapkodva hozott döntések súlyos következményekkel járnak
Vagyonelemek mozgatása, iratok hiánya, nem megfelelő kommunikáció - mind súlyos polgári jogi-, mind büntetőjogi kockázatokat jelent.
3. A könyvelés állapota kulcskérdés
Hiányos vagy rendezetlen könyvelés esetén extra kockázatok merülnek fel. Fontos, hogy a felszámolás alatt álló cégeknél az adóhatóság akár 5 évre visszamenőleg is végezhet ellenőrzést. Ha a könyvelésben szabálytalanságot talál, az ügyvezető - mivel már nem rendelkezik a cég felett - nehezen tud védekezni
4. A felszámoló nem az Ön érdekét képviseli - mi igen
A felszámoló a saját maga és a hitelezők érdekeit tartja szem előtt. Az Önét mi képviseljük.
5. Az eljárás megszüntethető - ha még időben lép
A felszámolás törvényes kereteken belül akár le is állítható, ha a feltételek teljesülnek.
Amennyiben az ügyvezető nem működik együtt a felszámolóval, vagy számviteli hiányosságok merülnek fel, akár a teljes magánvagyonával is felelhet a cég tartozásaiért, és 5 évre eltilthatják a cégvezetéstől.
Csomagajánlatok
Szolgálatás
MINIMÁL
Normál
VIP
STRATÉGIAI TANÁCSADÁS
(Személyesen, telefonon, emailen)
(Személyesen, telefonon, emailen)
VEZETŐI FELELŐSSÉGVÉDELEM
(büntetőjogi és mögöttes felelősség minimalizálása)
(büntetőjogi és mögöttes felelősség minimalizálása)
HATÓSÁG ELŐTTI KÉPVISELET
(NAV, cégbíróság, felszámoló, végrehajtó)
(NAV, cégbíróság, felszámoló, végrehajtó)
TELJESKÖRŰ CÉGKÉPVISELET
(tulajdonosi jogkörrel)
(tulajdonosi jogkörrel)
HITELEZŐI KOMMUNIKÁCIÓ ÁTVÁLLALÁSA
(hitelezői követelések jogosságának és összegszerűségének vizsgálatával)
(hitelezői követelések jogosságának és összegszerűségének vizsgálatával)
IRATMEGŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉG ÁTVÁLLALÁSA
(8-10-50 évre)
(8-10-50 évre)
HATÓSÁGI IRATBEMUTATÁSI
KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE
(3 nap alatt)
KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE
(3 nap alatt)
IRATOK DIGITALIZÁCIÓJA
(maximális jogi védelemért)
(maximális jogi védelemért)
1+1 ADÓSSÁGRENDEZÉS
(cégmegszüntetési
szolgáltatás értékéig)
(cégmegszüntetési
szolgáltatás értékéig)
ADÓSSÁGRENDEZÉS MAX
(szolidaritási magántőkealapom összértékéig)
(szolidaritási magántőkealapom összértékéig)
JÖVŐBELI FELELŐSSÉGÁTVÁLLALÁS
(minden hatósági vagy mulasztási bírságot teljes egészében átvállalok)
(minden hatósági vagy mulasztási bírságot teljes egészében átvállalok)
SZÁMVITELI BIZONYLATTAL
(A HATÓSÁG LÁTJA, ÖN SZAKEMBERHEZ FORDULT)
személyes egyeztetés, egyedi árajánlat szükséges
Mediáció vállalkozásoknak –
amikor a megegyezés a legjobb üzleti döntés.
gAZDASÁGI MEDIÁCIÓ
A gazdasági mediáció a peres eljárás hatékony alternatívája. Olcsóbb, gyorsabb, és ami a legfontosabb: Ön tartja kézben a döntést — nem egy bíró.
Vállalkozóként vagy cégvezetőként Ön tudja, hogy az üzleti viták elkerülhetetlenek. Ami azonban nem elkerülhetetlen, az a hosszú, drága és kiszámíthatatlan kimenetelű per. A gazdasági mediáció lehetővé teszi, hogy a konfliktust ott rendezzék el, ahol a legjobb hely: a tárgyalóasztalnál — egy semleges, szakképzett közvetítő segítségével.
MIT JELENT A GAZDASÁGI MEDIÁCIÓ?,
A mediáció egy strukturált egyeztetési folyamat, amelynek során egy független, pártatlan mediátor segíti a feleket abban, hogy saját maguk találják meg a kölcsönösen elfogadható megoldást. A mediátor nem hoz döntést: az Ön kezében marad az irányítás.
MIKOR ÉRDEMES MEDIÁTORHOZ FORDULNI?
— Szerződéses vita üzleti partnerrel (nem fizet, nem teljesít)
— Kártérítési igény, ahol a per kimenetele bizonytalan
— Hitelező és adós közötti egyezségkötés
— Felszámolási vagy csődeljárással összefüggő megállapodás
— Cégen belüli tulajdonosi vagy vezetői konfliktus
— Munkáltató és munkavállaló közötti vita
— Szerzői jogi vagy szellemi tulajdoni nézeteltérés
— Bevétel-, profit- vagy befektetésmegosztási konfliktus
A mediáció egy strukturált egyeztetési folyamat, amelynek során egy független, pártatlan mediátor segíti a feleket abban, hogy saját maguk találják meg a kölcsönösen elfogadható megoldást. A mediátor nem hoz döntést: az Ön kezében marad az irányítás.
MIKOR ÉRDEMES MEDIÁTORHOZ FORDULNI?
— Szerződéses vita üzleti partnerrel (nem fizet, nem teljesít)
— Kártérítési igény, ahol a per kimenetele bizonytalan
— Hitelező és adós közötti egyezségkötés
— Felszámolási vagy csődeljárással összefüggő megállapodás
— Cégen belüli tulajdonosi vagy vezetői konfliktus
— Munkáltató és munkavállaló közötti vita
— Szerzői jogi vagy szellemi tulajdoni nézeteltérés
— Bevétel-, profit- vagy befektetésmegosztási konfliktus
Idő: Egy bírósági per évekig elhúzódhat. A mediáció általában néhány héten belül lezárul.
Költség: Elmarad a perköltség, az illeték, a végrehajtási eljárás díja és a többhónapos ügyvédi munka. A mediátor díját a felek megosztják egymás között.
Kontroll: A bíróság ítéletet hoz — amely lehet, hogy egyik félnek sem felel meg igazán. A mediációban Önök alakítják ki a megállapodást.
Bizalmasság: A tárgyalóteremben minden nyilvános. A mediáció teljes egészében bizalmas: üzleti titkai és belső információi nem kerülnek nyilvánosságra.
Kapcsolat: A per véglegesen tönkreteheti az üzleti viszonyt. A mediáció az együttműködésre épít — a partnerkapcsolat megőrizhető.
Tartósság: Amit a felek közösen alakítanak ki, azt be is tartják. A bírósági ítéletekkel szemben a mediációs egyezség végrehajtási aránya lényegesen magasabb.
Költség: Elmarad a perköltség, az illeték, a végrehajtási eljárás díja és a többhónapos ügyvédi munka. A mediátor díját a felek megosztják egymás között.
Kontroll: A bíróság ítéletet hoz — amely lehet, hogy egyik félnek sem felel meg igazán. A mediációban Önök alakítják ki a megállapodást.
Bizalmasság: A tárgyalóteremben minden nyilvános. A mediáció teljes egészében bizalmas: üzleti titkai és belső információi nem kerülnek nyilvánosságra.
Kapcsolat: A per véglegesen tönkreteheti az üzleti viszonyt. A mediáció az együttműködésre épít — a partnerkapcsolat megőrizhető.
Tartósság: Amit a felek közösen alakítanak ki, azt be is tartják. A bírósági ítéletekkel szemben a mediációs egyezség végrehajtási aránya lényegesen magasabb.
A bíróság egy jogszabály alapján hoz döntést — amely lehet, hogy sem az Ön, sem a másik fél valódi érdekeit nem tükrözi. A mediáció ezzel szemben az érdekekre, nem a jogi pozíciókra épít.
A bírósági ítélet végrehajtása sokszor újabb konfliktust szül. A mediációs megállapodást a felek önként kötik — ezért be is tartják.
A per nyilvános. A mediáció teljes egészében bizalmas: amit a felek elmondanak, az a tárgyalóteremben marad.
A bírósági ítélet végrehajtása sokszor újabb konfliktust szül. A mediációs megállapodást a felek önként kötik — ezért be is tartják.
A per nyilvános. A mediáció teljes egészében bizalmas: amit a felek elmondanak, az a tárgyalóteremben marad.
1. Ingyenes, kötelezettségmentes konzultáció — megvizsgálom, hogy az adott eset alkalmas-e mediációra
2. Mindkét fél beleegyezése és a feltételek rögzítése
3. Irányított tárgyalások — strukturált, biztonságos keretek között
4. Írásbeli megállapodás — amely jogilag is érvényes és végrehajtható
2. Mindkét fél beleegyezése és a feltételek rögzítése
3. Irányított tárgyalások — strukturált, biztonságos keretek között
4. Írásbeli megállapodás — amely jogilag is érvényes és végrehajtható
— Vállalatok közötti szerződéses és kártérítési viták
— Hitelező–adós egyezségek, fizetésképtelenségi helyzetek
— Társasági jogviszonyból eredő tulajdonosi és vezetői konfliktusok
— Munkáltató és munkavállaló közötti ügyek, munkahelyi zaklatás
— Munkatársak egymás közötti és vezető–beosztott konfliktusok
— Bevétel- és profitmegosztási viták
— Szerzői jogi és szellemi tulajdoni nézeteltérések
— Hitelező–adós egyezségek, fizetésképtelenségi helyzetek
— Társasági jogviszonyból eredő tulajdonosi és vezetői konfliktusok
— Munkáltató és munkavállaló közötti ügyek, munkahelyi zaklatás
— Munkatársak egymás közötti és vezető–beosztott konfliktusok
— Bevétel- és profitmegosztási viták
— Szerzői jogi és szellemi tulajdoni nézeteltérések
A JOGI VÉDŐPAJZS ÉS AZ 1+1-ES MODELL
A hatóság cégeladásoknál rendre ugyanazt a vádat fogalmazza meg.
„A tulajdonos csak menekült a köztartozások elől, semmit sem tett a hitelezők kielégítéséért."
Ezt a tényállítást így lehetetlen bizonyítani, az 1+1-es modellem három okból is kikezdhetetlen.
„A tulajdonos csak menekült a köztartozások elől, semmit sem tett a hitelezők kielégítéséért."
Ezt a tényállítást így lehetetlen bizonyítani, az 1+1-es modellem három okból is kikezdhetetlen.
Ön nem a szürkezónában, gyanús körülmények között szabadul meg a cégétől. Tőlem hivatalos számlát kap, hatósági kapcsolattartás, szakértői menedzsment és iratmegőrzés jogcímen. Ez az egyetlen dokumentum cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Ön nem elmenekült a felelősség elől, hanem felelős vezetőként, jogász szakemberhez fordult a jogszerű lezárásért.
A hatóság nem mondhatja, hogy Ön „másra fordította a cég pénzét", mert a befizetett díj adósságcsökkentő fedezetté válik.
Ön fizet a teljes körű szolgáltatásért: stratégiai diagnózis, cégkivezetés, iratok őrzése, selejtezése, digitalizálása, bemutatása, átadása, hitelezők felé szakmai képviselet biztosítása.
A lehető leggyorsabb kivezetés: nem húzom a hitelezők idejét. A cég helyzetét mérlegelve a lehető legrövidebb időn belül, jogszerűen vezetem ki társaságát az üzleti életből.
Az eredmény: sem az iratok, sem a befizetett díj nem „tűnik el” társaságánál, így Ön teljesí-tette a hitelezői igények figyelembevételére vonatkozó törvényi elvárásokat.
Ön fizet a teljes körű szolgáltatásért: stratégiai diagnózis, cégkivezetés, iratok őrzése, selejtezése, digitalizálása, bemutatása, átadása, hitelezők felé szakmai képviselet biztosítása.
A lehető leggyorsabb kivezetés: nem húzom a hitelezők idejét. A cég helyzetét mérlegelve a lehető legrövidebb időn belül, jogszerűen vezetem ki társaságát az üzleti életből.
Az eredmény: sem az iratok, sem a befizetett díj nem „tűnik el” társaságánál, így Ön teljesí-tette a hitelezői igények figyelembevételére vonatkozó törvényi elvárásokat.
A megbízás pillanatától a cég megszüntetésének irányítása, felügyelete és iratkezelése kizárólag az én feladatom. Minden jövőben keletkező hatósági vagy mulasztási bírságot teljes egészében átvállalok. Önnek nem kell többé aggódnia a múlt miatt.
A hatóságok legnagyobb fegyvere a „szándékos bizonyítékmegsemmisítés" vádja. A teljes digitális archiválással ezt a fegyvert kivesszük a kezükből.
Miért döntő bizonyíték ez? Mert bizonyítja a jóhiszeműséget. Aki külön költséget áldoz a teljes digitális archiválásra, az nem titkolni akar, hanem maximális átláthatóságot garantál, ami kizárja a „fantomizálás" vádját.
A kétes cégmegszüntetéseknél az iratok „véletlenül" eltűnnek. Ha minden számla és szerződés digitálisan, rendszerezve, azonnal elérhető, ezt a vádat fizikai képtelenség megfogalmazni.
Miért döntő bizonyíték ez? Mert bizonyítja a jóhiszeműséget. Aki külön költséget áldoz a teljes digitális archiválásra, az nem titkolni akar, hanem maximális átláthatóságot garantál, ami kizárja a „fantomizálás" vádját.
A kétes cégmegszüntetéseknél az iratok „véletlenül" eltűnnek. Ha minden számla és szerződés digitálisan, rendszerezve, azonnal elérhető, ezt a vádat fizikai képtelenség megfogalmazni.
Egy átlagos peres eljárás 2–5 évet vesz igénybe, és a perköltség, ügyvédi díj, illeték, szakértői díjak összege könnyen elérheti a több millió forintot. A gazdasági mediáció jellemzően néhány hét alatt lezárul — a pereskedés töredékéért.
Ha végigcsinálja a pert, ezekkel a tételekkel kell számolnia:
— Ügyvédi munkadíj: hónapokra, akár évekre vetítve
— Bírósági illeték: az igény értékének százaléka
— Szakértői díjak: kötelező esetekben több százezer forint
— Végrehajtási eljárás díja: ha az ítélet önként nem teljesül
— Elveszett munkaidő: tárgyalások, iratok, egyeztetések
— Elveszett lehetségek: miközben a per megy, az üzlet áll
— Ügyvédi munkadíj: hónapokra, akár évekre vetítve
— Bírósági illeték: az igény értékének százaléka
— Szakértői díjak: kötelező esetekben több százezer forint
— Végrehajtási eljárás díja: ha az ítélet önként nem teljesül
— Elveszett munkaidő: tárgyalások, iratok, egyeztetések
— Elveszett lehetségek: miközben a per megy, az üzlet áll
A mediátor díját a két fél közösen osztja meg. Az eljárás jellemzően néhány ülésből áll. A teljes folyamat — az első konzultációtól az aláírt megállapodásig — általában néhány hétre szorul össze.
Nincs illeték. Nincs végrehajtás. Nincs évekig húzódó bizonytalanság.
Nincs illeték. Nincs végrehajtás. Nincs évekig húzódó bizonytalanság.
A bírósági rendszer túlterhelt. Az első tárgyalási időpont sokszor hónapokra van, a fellebbezési lehetőségek az eljárást évekkel meghosszabbítják. A mediációban ilyen korlát nincs: ha mindkét fél akarja, az eljárás hetek alatt lezárható.
A mediáció önkéntes — ha nem vezet eredményre, a peres út még mindig nyitva áll. Semmit nem veszít azzal, hogy megpróbálja. Csak időt és pénzt nyerhet.
— Nem fizető üzleti partner, lejárt számla, szerződésszegés
— Kártérítési igény, ahol a per évekig elhúzódna
— Hitelező–adós megállapodás, csőd előtti egyezség
— Munkavállalói vita, felmondással összefüggő konfliktus
— Cégen belüli tulajdonosi nézeteltérés
— Befektetési vagy profitmegosztási vita
— Kártérítési igény, ahol a per évekig elhúzódna
— Hitelező–adós megállapodás, csőd előtti egyezség
— Munkavállalói vita, felmondással összefüggő konfliktus
— Cégen belüli tulajdonosi nézeteltérés
— Befektetési vagy profitmegosztási vita
A világ vezető vállalatai és a tapasztalt vállalkozók régóta tudják: a tárgyalóasztal hatékonyabb, mint a bírósági terem. A gazdasági mediáció annak hatékony eszköz, aki értékeli az idejét, a pénzét és az üzleti kapcsolatait.
Egy sikeres vállalkozás elkerülhetetlenül hoz magával konfliktusokat: nemfizető partnereket, szétváló üzlettársakat, elmérgesedő munkavállalói viszonyokat. Ezek kezelése nem a gyengeség jele — hanem az üzleti érettségé.
A per az a megoldás, amelyet akkor választunk, amikor már nem gondolkodunk stratégiailag. Éveket vesz el, rengeteg pénzbe kerül, az eredménye bizonytalan — és az üzleti kapcsolatot végleg felszámolja.
A mediáció ezzel szemben az, amit akkor választ, aki tudja: a vita megoldásánál fontosabb az üzleti jövő.
AMIT A GAZDASÁGI MEDIÁCIÓ MEGAD, AMIT A PER NEM
Kontroll.
A bíróság dönt — és döntése lehet, hogy egyikőjüknek sem felel meg. A mediációban Ön alakítja a megállapodást. Beleszól minden pontjába. Vétójoga van.
Diszkréció.
A bíróságon minden nyilvános — a vállalati dokumentumok, az üzleti döntések, a belső viszályok. A mediáció teljes egészében bizalmas. Ami ott elhangzik, ott is marad.
Rugalmasság.
A bíróság csak ítélhet vagy elutasíthat. A mediáció megnyitja a kreatív megoldások terét: részletfizetés, vagyonmegosztás, szolgáltatáscsere, jövőbeli együttműködési feltételek — bármi, amiben a felek megállapodnak.
A kapcsolat megőrzése.
Ma ellenfelek. Holnap újra partnerek lehetnek — ha a vita rendezése nem rombolja le azt, ami még megmenthető. A mediáció az együttműködésre épít, nem a konfrontációra.